Kulcsár-völgyi és Csincse patak településeinek belterületi vízrendezése
(Harsány, Kisgyőr, Bükkaranyos, Emőd, Gelej, Mezőnagymihály)
A Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága a Terület és Településfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: TOP) keretén belül TOP- 2.1.3-15 jelű, Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések tárgyú felhívást tett közzé, melyre a Harsány Község Önkormányzata által vezetett konzorcium (Harsány, mint konzorciumvezető valamint Kisgyőr, Bükkaranyos, Emőd, Gelej és Mezőnagymihály Községi Önkormányzatok) TOP-2.1.3-15-BO1-2016-00062 azonosító számon regisztrált, és támogatási kérelmet nyújtott be, mely 350.000.000 forint vissza nem térítendő támogatásban támogatásban részesült.
A projekt megvalósítási időszakának kezdő időpontja: 2017.06.01.
A projekt megvalósítási időszakának kezdő időpontja: 2019.05.31.
Az önkormányzatokra vonatkozó jelenlegi jogszabályi környezet a helyi önkormányzatok közfeladatává teszi a lakott terület helyi vízkárelhárítását, a helyi vízrendezést az árvíz- és belvízelvezetés megoldását és a tulajdonukban lévő művek fejlesztését, fenntartását és azokon az árvízvédelmi feladatok ellátását.
Jogszabályi kötelezettségüknek megfelelve a konzorciumot alkotó települések önkormányzatai célként tűzték ki belterületi vízelvezető rendszerük kiépítését. A fejlesztés megvalósításához nélkülözhetetlen pályázati források elérése érdekében az egyes települések erőforrásaira és adottságaira támaszkodva közös gazdasági érdekük, hogy támogatási kérelmüket a közös cél megvalósítása érdekében tevékenységük összehangolásával konzorciumi formában nyújtsák be, valósítsák meg és tartsák fenn. Az egyes településeken megvalósuló fejlesztéseket a konzorcium tagok külön-külön aktiválják, a megvalósítás és fenntartás során humán és tárgyi szakmai erőforrásaikra közösen támaszkodnak.
A fejlesztés Magyarország 2009. december 22-én közzétett hatályos vízgyűjtő-gazdálkodási tervre figyelemmel került tervezésre.
A projekt által érintett települések/településrészek:
- Harsány
- Kisgyőr
- Bükkaranyos
- Emőd
- Gelej
- Mezőnagymihály
A települések elhelyezkedése a Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv területi beosztása szerint, a VGT Tervezési alegység víztestei és azok minősítése;
-Tervezési alegység: 2-8 Bükk és a Borsodi-Mezőség tervezési alegység
-Tervezési alegység: 2-6. Sajó a Bódvával vízgyűjtő-gazdálkodási alegység
A befogadó vízfolyás kezelőjével való előzetes egyeztetés megtörtént, a befogadói nyilatkozat a projekt szakmai-műszaki előkészítésére vonatkozó mérföldkőhöz benyújtásra kerül.
A fejlesztés illeszkedik Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Programjának céljaihoz (VÍZ-3., VÍZ-4. célok a települések csatornázására, árvízveszély csökkentésére, vízvisszatartásra, felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozóan)
A tervezés során a 30/2008 (XII. 31.) KvVM rendelet 61-63.§-a figyelembevételre került.
Gelej, Mezőnagymihály, Harsány, Bükkaranyos és Emőd a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján a felszín alatti víz szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település.
Kisgyőr a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település.
Zárt csapadékvízelvezető kizárólag a műszakilag indokolt szakaszon kerül kialakításra, hordalékfogó műtárgy elhelyezésével, a szakasz tisztíthatósága biztosított.
Vápás műszaki megoldást a projekt nem tartalmaz. A földárkok mellett gyepesítés valósul meg. A vízelvezető rendszer a műszakilag indokolható szakaszokon burkolt árok kiépítésével kerül kialakításra.
Harsány település a 147/2010 (IV.29.) Korm. rendelet alapján magas talajvízállású területnek (1,5 m) számít.
Bükkaranyos településen a talajvízszint általában 2 méter felett van. A 147/2010 (IV.29.) Korm. rendelet alapján (1,5 m) nem minősül magas talajvízállású területnek.
Emőd településen a talajvízszint általában 2-4 méter között van. A 147/2010 (IV.29.) Korm. rendelet alapján (1,5 m) nem minősül magas talajvízállású területnek.
Kisgyőr település a 147/2010 (IV.29.) Korm. rendelet alapján nem számít magas talajvízállású területnek (1,5 m).
Gelej településen a talajvíz szintje 2 m, így a 147/2010 (IV.29.) Korm. rendelet alapján nem számít magas talajvízállású területnek (1,5 m).
Mezőnagymihály településen a talajvíz szintje 2 m, így a 147/2010 (IV.29.) Korm. rendelet alapján nem számít magas talajvízállású területnek (1,5 m).
Az egyes településeken lévő előzetes állapotok:
Harsány
Összefüggő, egységes csapadékvíz elvezető rendszer a településen nincs.
A Csincse patakba a környező utcákból a bevezetések kiépültek.
A domboldalakon néhány utcában burkolt vízelvezető árok épült, helyenként földmedrű árkok találhatóak melyek a befogadó patakba bevezetésre kerültek.
A meglévő létesítmények rendszeres iszaptalanítását, javítását az önkormányzat elvégzi.
Bükkaranyos
A Kulcsárvölgyi patak Bükkaranyos község határában, a Bükk hegység lábánál, 2-300 m magas erdős hegyvidéken ered és erdő legelő művelésű területeken folyik Bükkaranyosig. A patak itt lelassul, majd sima, alföldi terepen ömlik a Hejő – Szarda övcsatornába.
A Kulcsárvölgyi patak árvize durva hordalékot nem hoz. Iszaptartalma sem jelentős, tehát szabályozás utáni medre konszolidáló képes.
Vízgyűjtő terület: 70 km2
Teljes hossza: 20 km
A befogadó Hejő-Szarda övcsatorna az ÉMVIZIG kezelésében van.
Emőd
A Kulcsárvölgyi patak a belterületen trapéz szelvényű rendezett földmederben folyik, a hidak környezetében rendelkezik burkolattal.
A belterületi csapadékvíz elvezető árok korábban kiépült. A völgyre közel merőlegesen futó keresztutcákban az árkokat a víz kimossa és jelentő mennyiségű hordalékot szállít a mélyebben fekvő területekre, utakra.
A 3 sz. főúttól D-relévő területeken a lejtési viszonyok síkvidéki jellegűvé szelídülnek. A felszíni vizek befogadója itt is a Kulcsárvölgyi patak.
A Kulcsárvölgyi patak bal parti mellékága a Nyéki vagy Kis patak. Medre berágódott, mély völgyet alkot. A meder rendezésre szorul.
A Kulcsárvölgyi patak Bükkaranyos község határában, a Bükk hegység lábánál, 2-300 m magas erdős hegyvidéken ered és mezőgazdasági művelés alatt álló dombvidéken folyik Emőd városig. A patak Emőd alatt sima, alföldi terepen ömlik a Hejő – Szarda övcsatornába.
A Kulcsárvölgyi patak árvize durva hordalékot nem hoz. Iszaptartalma sem jelentős, tehát szabályozás utáni medre konszolidáló képes.
Vízgyűjtő terület: 70 km2
Teljes hossza: 20 km
A befogadó Hejő-Szarda övcsatorna az ÉMVIZIG kezelésében van.
Kisgyőr
A meglévő belterületi árkok, csatornák rendszeres takarítását, karbantartását, a kapubejárók, út alatti átereszek, műtárgyak jó karban tartását, kellő áteresztőképességének biztosítását közmunkaprogram keretében oldja meg az önkormányzat az utóbbi években.
A település közepétől induló Kisgyőri-patak a községet körülölelő hegyoldalakról lefolyó, és a vízmosások és belterületi árkok által összegyűjtött és levezetett csapadékvizeket szállítja a Csincse patakba, eközben ~ 800 métert a település belterületi szakaszán tesz meg, nagyon szűk, ~ 3,5 – 6,0 méteres sávban, kertvégek között kanyarogva.
A jogszabályi előírás szerinti 3-3 méteres parti sáv beépült, nem biztosított. A patak megközelítése a kerítések és az építmények miatt csak a mederben lehetséges. A környező ingatlanokról a mederbe való hozzáfolyás a szakasz túlnyomó részén nagyon csekély mértékű. Betorkolló árok, ill. csőbefolyó csak a település központi területén, illetve a két keresztező útnál található.
A rendezni kívánt patakszakaszon a mederszelvény csak a kis- középvízi medernek megfelelő méretű: 0,6-0,8 m fenékszélességű, 0,15-0,40 m, illetve helyenként 0,7 m mélységű, a beszűkülő szakaszokon. Sok helyen az alacsony partél szintjén helyezkednek el a környező ingatlanok, így nagycsapadékos időszakban elöntéssel veszélyezteti az ott lakókat
A mederrendezést tovább nehezíti a ~ 300 méter hosszban, a patak nyomvonalába épített szennyvízvezeték. Ezen a szakaszon, egyrészt az építés következtében ott hagyott kitermelt földmennyiség és homok, valamint a burkolt – nagyobb esésű - szakasz utáni kis esésű szakaszon lerakódott hordalék miatt a meder megszűnt.
Az alatta lévő mederszakasz földdel feltöltésre került, s az eredeti nyomvonalra ráépült a település szennyvízhálózatának egy átemelő műtárgya. Emiatt az áttöltött szakasz fölött a medret átvágással kivitelezték a magántulajdonban lévő, rét-legelő művelésű, alacsonyabb szintű területre, ahol az érkező vizek szétterülnek. A szennyvízátemelő műtárgy alatt a meder megtalálható, a földút mellett, növényzettel benőtt, feliszapolódott állapotban, de a vízszállításban jelenleg nem vesz részt, mivel az érkező víz már korábban szétterül a legelő művelésű területen. A vízfolyás a falu alatt kb. 2 km-re a Csincse patakba torkollik.
Gelej
Ehhez kapcsolódóan II. ütemként jelen fejlesztés keretében a település nyugati részének a belterületi vízrendezésére kerülne sor, mellyel a település főgyűjtőjének számító 3305-ös állami út árokrendszerének teljes belterületi szakasza kiépítésre kerülne, és a Csincse patakba, mint befogadóba történő rendezett vízelvezetés megoldásra kerülne a patak jobb partjára eső településrészen is.
A jelenleg meglévő földárkok jelenlegi állapotukban alkalmatlanok a csapadékvíz elvezetésére, a település síkvidéki jellegéből, a közel vízszintes terepszintből és belvízzel veszélyeztetett adottságaiból adódóan a település belterületén pangóvizek alakulnak ki kisebb mennyiségű csapadék esetén is. A korábbi közműfektetések során a vízelvezető rendszer egységessége megszűnt, a meglévő árkok egyes szakaszokon teljesen feliszapolódtak, egyes szakaszokon a település központjában s főút mellett is ellenlejtések, mélypontok alakultak ki az árokrendszerben. Az ingatlanok kapubehajtónak átereszei sok helyen teljesen megsemmisültek, összetörtek, a meglévők szintje és mérete nem egységes.
Mezőnagymihály
A település belterületi csapadék és belvizeinek befogadója a Kácsi patak, melyre 2003-2004 évben elkészült a 0+000-2+600 szelvények közötti, Mezőnagymihály belterületi szakaszon a mederrekonstrukció (SAVITERV Kft (Miskolc) 53/2002. számú rekonstrukciós és kiviteli terve alapján). A Csincse-övcsatornába torkolás és Mezőnagymihály belterülete között 2003-2004-ben elkészült a földmeder felújítása, valamint a depónia magasítása, gépi fenntartásra alkalmassá tétele.
A Kácsi-patak alkalmas a felszíni vízelvezetők befogadására, a mértékadó vizek elvezetésére. A rendezés során sikerült a meder egyik oldalán fenntartó sávot kialakítani, mely korábban nem volt meg és nagyban nehezítette a tisztítási-fenntartási munkákat.
A települést átszelő Kácsi patak vízszállító képessége 2003-2006-os időszak munkái eredményként sokat javult.
